FLE de joie

Szöveg nélküli rajzsorozat a nyelvórán

A rajzsorozatok alkalmazása idegennyelv-órákon már klasszikus, és hasznát nem szükséges bizonyítani.

A szöveg nélküli rajzsorozatokat talán kevésbé használják, mint a szövegeseket. Az évek folyamán sokat gyűjtöttem össze az előbbiekből, főleg a néhai Ludas Matyiból, Pusytai Pál Jucika-sorozataiból. Leginkább néhány (3-6) rajzból álló rajzsorozatról van szó. Egy jó párat ezek közül innen lehet letölteni.

Úgy készítem elő a rajzsorozatokat, hogy képenként lehessen őket levetíteni vagy fénymásolatban szétosztani.

Felhasználásuk következő folyamatát alkalmazom:

1. Az első kép kiaknázása. Levetítjük az első képet, vagy szétosztjuk a fénymásolatait. Kezdő vagy közepes szintű diákok esetében, a helyzetre és a kép minden részletére vonatkozó kérdéseket teszünk fel. Ez alkalommal bemutatjuk a diákoknak a még ismeretlen nyelvi elemeket. A kép segítségével ezt a legtermészetesebb és a leghatásosabb módon tehetjük, mivel ez a mód megfelel a tanulók azon szükségletének, hogy olyasmit tanuljanak meg kifejezni, amit addig nem tudtak, és ugyanakkor a bemutatást közvetlenül lehet elvégezni, anélkül, hogy a diákok anyanyelvét használjuk.

Haladó szinten előbb megkérjük a tanulókat, hogy írják le a képet amennyire tudják, egymást kiegészítve. A pedagógus csak az általuk mellőzött részletekre vonatkozó kérdéseket tesz fel.

2. A folytatás kitalálása. Kérjük a következő epizód kitalálását úgy, hogy minél több hipotézis kibocsátására késztetjük a tanulókat. Persze a legösztönzőbb a história vége, a poén kitalálása. A folyamat e szakasza közben is megadjuk a szükséges, addig ismeretlen elemeket, ezúttal a képen alapuló bemutatás előnye nélkül. Az utolsó kép kiaknázása után is apellálhatunk tovább a diákok fantáziájára, arra kérve őket, hogy képzeljék el a lehető legtöbb folytatást és megoldást.

Hasonlóan járunk el az összes képpel.

3. Elbeszélés. Ha a tevékenység első szakasza inkább leíró, a második, és főleg a harmadik, az elbeszélési képességet hivatott fejleszteni.

Elsősorban címet kérünk a tanulóktól az elbeszélésnek. Több javaslatból kiválasztjuk a legjobbat.

Ezután, tanulóként egy-egy mondatot kérünk megfogalmazni, egyelőre az elbeszélés legegyszerűbb változatában, azaz jelen idő harmadik személyben.

Ahhoz, hogy az elbeszélés folytonos legyen, egyes rajzsorozatok esetében szükséges lehet elbeszélni a cselekmény olyan két kép közötti részeit is, amelyeket a rajzoló nem mutatott be.

Ez alkalommal a kezdőknek bemutatjuk, a haladóktól kérjük, hogy használják az elbeszélésre jellemző szövegösszekötő elemeket: egyszer, előbb, aztán, miután, akkor, végül stb.

Ugyanakkor szorgalmazzuk az események logikus sorrendbe rendezését és összekapcsolását, valamint a tevékenység e szakaszában felesleges leíró elemek mellőzését. Nem kell figyelmen kívül hagyni a határozatlan és a határozott névelők helyes használatát sem, és szükséges ösztönözni a névmások használatára, a főnevek felesleges ismétlésének kiküszöbölése céljából.

Miután túljutottunk a tevékenység e szakaszán, elbeszélésváltozatokat kérünk megfogalmazni.

Előbb az elbeszélőt változtatjuk meg. Sorban a rajzsorozat mindegyik hősét elbeszélővé léptetjük elő és megszólaltatjuk a tanulókkal. A harmadik személyről az elsőre térés szubjektívé teszi a történetet, az elbeszélő közvetlen részvétele a cselekményben kifejezőbb kommunikálási módot követelve meg.

Ezután áttérünk a jelen időről a múlt időre. Ezzel, a francia nyelv esetében, az összetett múlt idő és a folyamatos múlt idő helyes használatát független mondatokban, valamint az igeidők egyezését gyakoroltatjuk.

4. Párbeszéd. Egyes szöveg nélküli rajzsorozatok alkalmasak arra, hogy a diákok párbeszédben szólaltassák meg a hősöket.

5. Társalgás. Haladó szinten, az elbeszélést szabad eszmecsere követheti, amelyben a tanulók kommentálhatják a históriát, véleményt mondhatnak róla és a hőseiről, megmondva, mit tettek volna helyettük, vagy tanulságot vonva le.

6. Írott kifejezés. Szóbeli kiaknázása után, a rajzsorozat alapját képezheti egy írott elbeszélő szöveg megfogalmazásának.