FLE de joie

A beszédaktusok kétnyelvű nézetben

Az utóbbi harminc évben jelentősen megsokasodott a beszédaktusokra vonatkozó tanulmányok száma, nemcsak elméleti téren, hanem az idengennyelv-tanításba való beiktatásuk szempontjából is. Ennek érdekében meg is jelent néhány kézikönyv és tanulási tevékenységeket tartalmazó munka. Ami hiányzott, az a kétnyelvű nézet az ilyen típusú munkákban. Innen a beszédaktusok kétnyelvű kézikönyvének az ötlete.

Másrészt, a különböző értelmező vagy kétnyelvű szótárakból majdnem teljesen hiányzik a szavak beszédaktusok megvalósítása szempontjából való kezelése. Ezt a hiányt pótolja egy újszerű típusú munka, a kommunikációs szótár.

A beszédaktusok kétnyelvű kézikönyve (vagy kommunikációs kézikönyv)

Ötlete a társalgási kézikönyvtől származik. Ez főleg a hétköznapi élet bizonyos területeihez (mint például bevásárlás, étkezés, sport stb.) tartozó szavakat, és az ezekben használatos mondatokat tartalmazza, de vannak benne, ahogy itt nevezik őket, „használatos kifejezések" is, olyan alcímek alatt, mint például „Bemutatkozás", „Kérés", „Csodálkozás" stb. A beszédaktusok kézikönyve átveszi az ezekben a részekben található mondatokat, de hozzáad nagyon sok más mondatot is. Mindezek mintegy 300 beszédaktust (vagy kommunikációs szándékot) valósítanak meg. Más megfogalmazással élve, a beszédaktusok kézikönyvében olyan tágabb értelemben vett mondatok, azaz egyedülálló szavak (indulatszók, határozószók, főnevek vagy igék), állítmány nélküli szócsoportok, egyszerű vagy összetett, hagyományos értelemben vett mondatok vannak felsorolva, amelyekkel a személyek közötti szóbeli közlésben az alábbiakat lehet elérni:

– kapcsolatba lépni egy személlyel, megszólítva azt, köszönve neki stb.;
– hatni az üzenetünk címzettjére úgy, hogy az cselekedjen vagy ne cselekedjen, legyen óvatos vagy bátorodjon fel, engedjen minket beszélni, vagy beszéljen stb.;
– kifejezni magatartásunkat a címzettel szemben, helyeselve vagy helytelenítve, amit tesz, dicsérve őt vagy szemrehányást téve neki;
– érzelmeket kifejezni, mint például csodálatot, ellenszenvet, rokonszenvet stb.;
– kinyilvánítani lelkiállapotunkat: nyugtalanságot, félelmet, megkönnyebbülést stb.;
– eleget tenni a társadalmi szabályoknak találkozáskor vagy elváláskor mondandó udvariassági kifejezésekkel stb.;
– mondani valamit időnyerés céljából, amikor semmi se jut eszünkbe stb.

A beszédaktusok kézikönyvének anyaga a következőképpen van rendszerezve.

A kézikönyv alapeleme a tágan értelmezett mondat. A mondatot ennek nyelvi szintjének (emelkedett, bizalmas, közönséges), stilisztikai besorolásának (gúnyos, vicces), vagy a közlés körülményeinek megjelölése követheti. A második nyelvnek fenntartott részben szóról szóra le vannak fordítva azok a mondatok, amelyek képletes értelmű, erre a nyelvre jellegzetes kifejezéseket tartalmaznak, és amelyeknek az első nyelvbeli megfelelői másfajta képekre épülnek, vagy nem tartalmaznak jellegzetes kifejezéseket.

A mondat egy mondatblokkhoz tartozik. Ennek az első nyelvre vonatkozó része egy vagy több, egymással azonos értelmű mondatból áll, a második nyelvre vonatkozó része pedig – egy vagy több, egymással és az első nyelvbeli mondattal (mondatokkal) azonos jelentésű mondatból.

Több mondatblokk egy beszédaktushoz tartozó alkategóriát alkothat. Például, a CSODÁLAT KIFEJEZÉSE beszédaktus keretében az a címzett iránt, harmadik személy iránt és valami iránt alkategóriák találhatók.

A következő felsőbb kategória a beszédaktus. Ez lehet egyedülálló, vagy egy témához tartozó. A legtöbb téma olyan beszédaktusokat tartalmaz, amelyek egy fogalom vagy két ellentétes fogalom köré csoportosíthatók. Például a VÉLEMÉNY téma magába foglalja a VÉLEMÉNY KIKÉRÉSE, a VÉLEMÉNY HIÁNYÁNAK KIFEJEZÉSE, a VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS MEGTAGADÁSA, a VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS, a VÉLEMÉNY ELFOGADÁSA és a VÉLEMÉNY ELUTASÍTÁSA beszédaktusokat.

A témákat és a beszédaktusokat a könyv elején levő tartalomjegyzék segítségével lehet megtalálni, de a beszédaktusokat betűrendes mutató segítségével is.

Egy témát, a hozzá tartozó beszédaktusokat és az ezeket megvalósító mondatokat tartalmazó részlet a magyar–román kommunikációs kézikönyvemből (Ghid al comunicării maghiar-român, Dacia kiadó, Kolozsvár, 2001, 440 oldal).

BELE NEM AVATKOZÁS

– Én a saját dolgommal törődöm!  – Eu îmi văd de treaba mea!
– Én nem avatkozom bele! – Én nem ártom bele magam!  – Eu nu mă amestec! – Eu nu mă bag! (biz.) [Én nem mászok bele!]
– Én nem avatkozom más(ok) dolgába! – Én nem ártom bele magam más(ok) dolgába!  – Eu nu mă amestec în treburile altora! – Eu nu mă amestec în ciorba altuia! [Én nem keveredem más levesébe!]
– Én nem ütöm bele az orromat mindenbe!  – Eu nu-mi bag nasul în toate! – Eu nu-mi bag nasul unde nu-mi fierbe oala! [Én nem dugom bele az orromat oda, ahol nem fő a fazékom!]
– (Ez) a te dolgod!  – (Asta-i) treaba ta!
– (Ez) nem az én dolgom.  – (Asta) nu-i treaba mea.
– Ez nem tartozik rám.  – Asta nu mă priveşte. [Ez nem néz engem.]
– Ez rád tartozik.  – (Asta) te priveşte.
– Mi közöm hozzá?! – Mi közöm van nekem ehhez?!  – Ce am eu cu asta?! – Ce treabă am eu (cu asta)?! (biz.) [Mi dolgom van nekem (ezzel)?!]
– Mindenkinek megvan a maga baja.  – Fiecare cu ale lui.
– Mit érdekel ez engem?!  – Ce mă | interesează / priveşte | (pe mine (asta)) ?!
– Mit törődöm én | ezzel / vele |?  – Ce-mi pasă mie de asta?! – Ce mă doare pe mine asta?! (biz.) [Mit fáj ez nekem?!]
– Nem akarok beleavatkozni. – Nem akarom beleártani magam.  – Nu vreau să mă amestec.
– Rám ne számíts! – Nu te | baza / bizui | pe mine!
– Semmi közöm hozzá! – Nu mă | interesează / priveşte | (asta pe mine)! – N-am (eu) treabă cu asta! (biz.)
– Semmiről sem akarok tudni! – Nu vreau să ştiu (de) nimic!

BELE NEM AVATKOZÁSRA VALÓ FELKÉRÉS

– Érdekel?!  – Te interesează?!
– (Ez) az én dolgom!  – (Asta-i) treaba mea!
– Ez csak rám tartozik!  – Asta mă priveşte numai pe mine!
– (Ez) nem a te dolgod!  – (Asta) nu-i treaba ta!
– Ez nem érdekel téged!  – (Asta) nu te interesează!
– (Ez) nem tartozik rád!  – (Asta) nu te priveşte! [(Ez) nem néz téged!]
– Ez rám tartozik!  – (Asta) mă priveşte!
– Kinek mi köze hozzá?! – Senkinek semmi köze hozzá!  – Cui ce-i pasă?! – Cine ce treabă are?! (biz.) [Kinek mi dolga van?!]
– Mi közöd hozzá?! – Mi közöd van neked ehhez?!  – Ce ai tu cu asta?! – Ce treabă ai tu (cu asta)?! (biz.) [Mi dolgod van neked (ezzel)?!]
– Miért avatkozol bele?! – Miért ártod bele magad?!  – De ce te amesteci?! – Ce te bagi?! (biz.) [Mit mászol bele?!]
– Mit érdekel ez téged?!  – Ce te | interesează / priveşte | (pe tine (asta) ?!
– Mit fáj ez neked?! (biz.)  – Ce te doare pe tine asta?! (biz.)
– Mit törődsz te | ezzel / vele |?!  – Ce-ţi pasă (ţie) (de asta)?!
– Ne avatkozz bele! – Ne ártsd bele magad!  – Nu te amesteca! – Nu te băga! (biz.) [Ne menj bele!]
– Ne avatkozz más(ok) dolgába! – Ne ártsd bele magad a más(ok) dolgába!  – Nu te amesteca în treburile altora! – Nu te amesteca în ciorba altuia! [Ne keveredj más levesébe!]
– Ne légy (már) minden lében kanál!  – Nu-ţi (mai) băga nasul unde nu-ţi fierbe oala! [Ne dugd az orrodat oda, ahol nem fő a fazékod!]
– Ne légy ((már) olyan) | indiszkrét / tapintatlan |! (em.)  – Nu (mai) fi (aşa) indiscret! (em.)
– Ne légy ((már) olyan) kíváncsi!  – Nu (mai) fi (aşa) curios!
– Ne üsd bele az orrodat mindenbe!  – Nu-ţi băga nasul în toate!
– Ne viseld te az én gondomat!  – Nu-mi purta de grijă!
– Nem tudom, mennyire tartozik ez rád!  – Nu | ştiu / văd | (în) ce (măsură) te priveşte asta (pe tine)!
– (Nincs) ehhez semmi közöd! – Semmi közöd hozzá! – Nu te | interesează / priveşte | (asta pe tine)!
– Rád tartozik?!  – Te priveşte?!
– Törődj a magad dolgával!  – Vezi-ţi de | ale tale / nevoile tale / treaba ta |!
– (Túl) | indiszkrét / tapintatlan | vagy! (em.)  – Eşti (prea) indiscret! (em.)
– Túl kíváncsi vagy! – Nem kötöm az orrodra! (biz.) – Eşti prea curios!

A beszédaktusok kétnyelvű szótára (vagy kommunikációs szótár)

Ez a beszédaktusok kézikönyvének anyagát tartalmazza szótár alakjában, tehát itt a szavakat csak a beszédaktusokat megvalósító mondatokban való részvételük szempontjából tekintjük.

A szótár bevezető részében megtalálható a benne szereplő beszédaktusok jegyzéke. Mindegyiküket példamondat illusztrálja, mi több, azok meghatározása is szerepel benne, amelyek megnevezése tévedést okozhat.

A szótár anyaga fő-szócikkekben és al-szócikkekben van rendszerezve.

Egy fő-szócikk a címszó és egy vagy több al-szócikkből áll.

Egy al-szócikk a következőkből tevődik össze: egy első nyelvbeli mondat, az ez által megvalósítható beszsédaktus vagy beszédaktusok megnevezése, és egy vagy több második nyelvbeli, az első nyelvbeli mondattal azonos értelmű mondat. A mondatokat ezeknek nyelvi szintjének (emelkedett, bizalmas, közönséges), stilisztikai besorolásának (gúnyos, vicces), vagy a közlés körülményeinek megjelölése követheti. A második nyelvnek fenntartott részben szóról szóra le vannak fordítva azok a mondatok, amelyek képletes értelmű, erre a nyelvre jellegzetes kifejezéseket tartalmaznak, és amelyeknek az első nyelvbeli megfelelői másfajta képekre épülnek, vagy nem tartalmaznak jellegzetes kifejezéseket.

Főszócikk és a hozzá tartozó al-szócikkek a Dicţionar francez-român al comunicării (Francia–román kommunikációs szótár) című munkámból (Corint kiadó, Bukarest, 1999, 484 oldal):

AFFAIRE
— Affaire conclue.  Accepter une proposition (d'affaires).  — Ne­am înţeles. — Rămânem înţeleşi.
— C'est mon affaire !  Dire que quelque chose ne regarde pas le destinataire.  — (Asta e) treaba mea!
— C'est ton affaire.  Dire que quelque chose ne nous regarde pas. Indifférence.  — (Asta e) treaba ta.
— C'est toute une affaire !  Dificulté.  — Asta e foarte | greu / dificil (sout.) | (de făcut) !
— C'est une belle affaire que tu as faite lŕ ! (iron.)  Faire un reproche.  — | Bună / Drăguţă / Frumoasă | ispravă / treabă | ai făcut (, n­am ce zice) ! (iron.)
— C'est une | sale / vilaine | affaire !  Compassion. Insatisfaction.  — Urâtă treabă ! — Urâtă chestie ! (fam.) — (Măi,) ce chestie ! (fam.)
— Ça, c'est une affaire ! (fam.)  Satisfaction.  — Asta e ceva ! (fam.)
— Ça fait l'affaire.  Satisfaction.  — Asta merge. (fam.)
— Ça fait mon affaire.  Accepter une proposition. Satisfaction.  — Asta îmi vine la socoteală.
— Ça ferait mon affaire.  Accepter une proposition. Souhait.  — Asta mi-­ar veni la socoteală.
— Ça ne fait pas (du tout) mon affaire.  Insatisfaction. Rejeter une proposition.  — Asta nu-­mi vine (deloc) la socoteală.
— Ce n'est pas mon affaire.  Dire que quelque chose ne nous regarde pas.  — (Asta) nu e treaba mea.
— Ce n'est pas ton affaire !  Dire que quelque chose ne regarde pas le destinataire.  — (Asta) nu e treaba ta!
— Ce n'est pas une affaire.  Facilité. Manque d'importance. Répondre ŕ une louange.  — Nu-­i mare | lucru / scofală (fam.) |. — Nu-­i cine ştie ce. (fam.) — Nu-­i mare brânză. (fam.) [Ce n'est pas un gros fromage.] — Nu-­i mare filozofie. [(fam.)Ce n'est pas une grande philosophie.]  Rassurer.  — Nu­i (aşa de) grav.
— Ce n'est pas une | mince / petite | affaire.  Difficulté.  — (Asta) nu-­i o treabă uşoară.
— En voilŕ une affaire ! (iron.)  Manque d'importance.  — Mare | lucru / scofală (fam.) |! (iron.) — Mare brânză! (fam., iron.) [Gros fromage !] — Mare filozofie! (fam., iron.) [Grande philosophie !]
— J'en fais mon affaire.  Promettre.  — Mă ocup eu de asta.
— Je me suis | fourré / mis | dans une | drôle d' / mauvaise / méchante / sale / vilaine | affaire.  Insatisfaction.  — M-­am băgat într-­o treabă urâtă.
— Je ne veux plus avoir affaire ŕ toi !  Rompre une relation.  — Nu mai vreau să am | de-­a face / nimic comun | cu tine!
— Je prends l'affaire en main.  Promettre.  — Iau eu problema în mână.
— Je vais te faire ton affaire ! (fam.)  Menacer.  — Îţi vin eu de hac ! (fam.) — Te aranjez eu ! (fam.)
— L'affaire est dans | la poche / le sac |.  Facilité.  — Treaba e ca şi făcută.
— La belle affaire ! (iron.)  v. — En voilŕ une affaire !
— Me voilŕ | coincé / fourré / mis | ...  v. — Je me suis | fourré / ...
— Męle-­toi de tes affaires !  Dire que quelque chose ne regarde pas le destinataire.  — Vezi-­ţi de | ale tale / nevoile tale / treaba ta |!
— Moi, je m'occupe de mes affaires.  Dire que quelque chose ne nous regarde pas.  — Eu îmi văd de treaba mea.
— N'en fais pas toute une affaire !  Manque d'importance. Rassurer.  — Nu (mai) face din ţânţar armăsar! [Ne fais pas d'un moustique un étalon !]
— Occupe-­toi de tes affaires ! v. — Męle-­toi de tes affaires !
— Quelle (sale) affaire !  Compassion. Insatisfaction.  — Ce încurcătură! — (Măi,) ce chestie! (fam.)
— Tu auras affaire ŕ moi !  Menacer.  — O să ai de-­a face cu mine!
— Tu en fais toute une affaire !  Manque d'importance. Rassurer.  — Tu faci din ţânţar armăsar! [Tu fais d'un moustique un étalon !]

A többi munkáim:

Gancz, Andrei et al.: Ghid român-francez al actelor de vorbire (Román–francia beszédaktusok kézikönyve), Corint, Bukarest, 1999, 496 oldal;
Gancz, Andrei et al.: Dicţionar român-francez al comunicării (Román–francia kommunikációs szótár), Corint, Bukarest, 1999, 418 oldal;
Gancz, Andrei et al.: Ghid al comunicării român-maghiar (Román–magyar kommunikációs kézikönyv). Dacia, Kolozsvár, 2001, 440 oldal;
Gancz, Andrei; Gancz Margareta: Limba maghiară pentru tine. Manual de conversaţie (Magyar nyelv mindenkinek. Társalgási tankönyv), Polirom, Jászváros, 2004, 264 oldal.

Az Interneten:

Guide français-hongrois de la communication
Guide français-roumain de la communication